Látom, hogy minden bloggerina évet értékel. Először azt hittem, van valami évértékelős játék, hogy majd megjelölnek a posztban, hogy lássuk csak, ki értékeljen még évet... legyen például a nagyszobából martine - és akkor én kénytelen-kelletlen engednék a verbális erőszaknak - de látnom kell, hogy vagy önkéntesen megcsinálom, vagy értékeletlenül múlik el az év, amit mégsem akarhatok. Nos, megtettem, kockát számot vetettem - és ki mint vet, úgy arat - egy szám jött ki végeredményül, ami sokféle kérdésemre, reményemre, vágyamra is elég jó választ adna Persze, hogy a 42, mi lenne más (én ezt a regényt még nem olvastam, mert sosem jutok néhány oldalnál tovább, egyszerűen irtózom az űrtől (erről A. sokat tudna mesélni nektek, ha lenne benne ilyesféle hajlandóság, de nincs), szóval noha nem olvastam az útikalauzt stopposoknak (pedig leginkább utazóként definiálnám magam, még ha mindenki megrökönyödésére is), én is elismerem vitathatatlan alapműként).
És hát nagyon boldog új évet kívánok magamnak, magunknak (igen, én ez a fajta akrobatikus szent vagyok, akinek magam felé is hajlik a keze), de semmivel sem kívánnék rosszabb évet nektek sem a sikeresnél, eredményesnél, boldognál - legyen olyan évünk mindannyiunknak, amilyet szeretnénk, semmiképp ne legyen rosszabb egyikünké sem annál, mint amit ép testtel, ép ítésszel és ép lélekkel el tudunk viselni.
Ja, meg persze köszönöm, hogy olvastok, temérdek boldog percet okoztok nekem ezzel!
* igen, létre hoztam tegnap hirtelen egy saját márkát, a martine nevből egyenesen adódik az artmine, boldog és büszke vagyok, hogy így mennek nekem a szavak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése