Bukott nő

Hazug kutya, bújj a lyukba... onnan meg? Ott lapulj meg, míg le nem buksz. Nem fog sokáig tartani, mert úgyis hamarabb utolérnek, mint a sánta kutyát.

Az új munkahelyemről (ahol még nem kezdtem dolgozni, majd január elsején) kaptam egy csomó formanyomtatványt, hogy küldjem vissza őket kitöltve. Nyilatkozzak, valljak be, ismerjem el, satöbbi. Nem akarok hazudni (vagyis, de, pont hogy akarok, illetve kénytelen leszek, vagyis fogok, de még nem most, arra még várjatok egy kicsit) - szóval, tizenkettő mellékletet küldtek, hogy azokat mind töltsem ki, aztán küldjem nekik vissza, hogy január elsején kezdhessek.

És hát sok egyéb kérdés mellett (neve? neme? lakcíme? ésatöbbi) van egy olyan kérdés is, ami az úgynevezett családi állapotomat firtatja. Hogy nehogy eltévelyedjek hibás irányokba, kötelezően választandó kizáróan vagylagos válaszlehetőségeket is mellékelnek, ötfélét (amúgy még saját logikájuk szerint is hibásan). Eszerint lehetek hajadon vagy nőtlen vagy elvált vagy nős vagy férjezett - oszt' kalap, kabát, jónapot. 19. századi irreleváns kategóriák - és az özvegyek mit csináljanak? Nyalogassák némán a sebeiket otthon eldugva?.

Nos, tennék itt egy kis értelmező kitérést a tekintetben, hogy az "állapot" szót mire használja a magyar nyelv (innen):

állapot (főnév)

Állandósult jellemzők összessége, ahogy a személy vagy dolog van. Annak betöltött szerepét, feladatát, rendeltetését, használatát jellemző körülmények, szerkezeti felépítés, a megjelenés nagysága, fejlettsége.

Eredet [állapot < ómagyar: állapot < állapik (megállapodik, áll) < ősmagyar: állap (állás) < áll]

További részletezés

1. A működés pillanatnyi módja, körülménye, amely elvezet egy célhoz. Egy személy vagy folyamat fejlődésének üteme; a környezetet és a körülményeket irányító hatáskör nagysága.

2. A hozzáállás módja egy célhoz, kötelezettséghez, és az ebből eredő hatékonyság jellemzői. Ez a cél irányába megtett haladás vagy nem haladás, a cél eléréséhez szükséges tevékenységek megléte vagy elhanyagolása. A személy elért eredményeinek összessége, amely a hozzáállásából, szándékából, tevékenységeiből ered.

3. Egy személy testi-lelki minősége, helyzete életének egy szakaszában.

4. Külső megjelenés, ahogyan egy személy kinéz.

5. Megfigyelhető tulajdonság; egy anyag, élettelen tárgy jellemzői használhatóság, célszerűség szempontjából.

(vannak további pontok, meg mindhez példák is, olvassátok el bátran az egészet, ha akarjátok, én itt leállok az idézéssel)

Mert szerintem ezekből is nagyjából kiderül, hogy az állapot valamiféle állapotot... izé... a jelenben is jellemző, tartósan fennálló helyzetet jelent.

Nos, az én családi állapotomat a felkínált szavak nem írják le elég jól. Mondjuk nőtlennek épp nőtlen vagyok, mert még sosem volt nőm - talán még ez igaz rám leginkább és születésemtől fogva állandóan. Így aztán a "nős" kategória egyértelműen kihullik a rostán. A hajadon az meg mi fán terem? Azonos a szűzleánnyal? Lehetne itt akár kategóriát  is bővíteni, mit szóltok esetleg az "aggszűz" vagy "vénleány" formulákhoz? Persze szűznek nem tudom hazudni magam, hiszen megszámlálhatatlan szexuális aktust követően két, saját testből kipréselt gyerek után is szeretnék családi adókedvezményt igénybe venni (ha már pótszabadság Á. után nem is jár, mert elmúlt 16 - omg!) És hát (jó, lehet, hogy nem mondtam még, akkor most kapaszkodjatok meg jól a székkarfáitokba... megvan?... akkor mondom) azért sem lehetek hajadon, mert egyszer már férjhez mentem. Na, ezt tudtuk - gondolhatjátok most, és már el is engedtétek a karfát, pedig most jön a lényeg: nem A.-hoz. Nem szeretném hosszan ragozni az ügyet, 18 évesen úgy gondoltam, ez is egy útja annak, hogy elköltözhessek otthonról. Rossz út volt, ti ne menjetek soha férjhez csak azért, hogy elköltözhessetek otthonról - de hát mit tegyek? Késő bánat eb gondolat, iuventus ventus, jó pap is holtig tanul (mondjuk az okos a más kárán) - és így tovább (sorolhatnám napestig, ezekből jó vagyok, meg hát a google is a barátom (de ő nem úgy)). Erre elég hamar rájöttem, elváltam. De a szégyen velem marad egy életre (ja, nem, nincs benne szégyen... ja, de nem kitörölhető...). Szóval, aztán megismerkedtem A.-val. Miután minden évben áldozok egy posztot a témának, nem fogtok nagyon meglepődni azon, hogy ez (hamarosan évforduló) 22 éve volt. De nem házasodtunk össze, több okból sem. Egyrészt nekem egyszer is bőven elég volt. Másrészt utáljuk a ceremóniákat és eszünkben sem volt felcicomázva pironkodni az ismerőseink előtt. Harmadrészt nem akartunk egy csomó nászajándékot kapni és a kapott pénzből nászútra menni. Harmadrészt úgy döntöttünk, addig érdemes együtt maradni, míg működik a dolog. Hát ki a fene gondolta és ki tehet arról, hogy ilyen sokáig működik? Ja, azok mi vagyunk, mert közben valamiféle életcélunkká vált ennek a közös létállapotnak a fenntartása. Na, mindegy. Viszont nem szeretnénk a statisztikákat javítani azzal, hogy hűdemennyien házasodnak. Mert köszi, mi ezt az együttélés dolgot magunknak csináljuk. Együtt élünk tehát, az élettárs szót nem használjuk, mert az olyan kékfényes-tettestársas, nálunk meg még egy nyomorult üvöltözés sem volt ezidő alatt, nemhogy pofon, egyszerűen unalmasan békések vagyunk, és be sem jegyeztettük magunkat (mert magunkan építjük). Együtt élünk tehát (a hivatalos formulák szerint nem) családban, (de) szeretetben, még macskáink is vannak a gyerekeinken kívül - a "hivatalosan elvárt" állapotom mégis az elvált lenne. De miért, bazdmeg? Mi köze a leendő munkahelyemnek ahhoz, hogy 18 évesen milyen buta kis majom voltam? A családi állapotom mondjuk befolyásolhatná azt, hogy milyen a mentális állapotom. Például hogy egyedül küszködöm-e az árvízzel két gyerekemmel. És akkor segíthetnének egy ingyen pszichoterápiával. Vagy keresetkiegészítéssel. Vagy például állíthatnának mások elé, hogy nézzétek már, ezek itten 22 éve összebútoroztak, aztán még ma is kedvesen köszönnek egymásnak. De hogy elvált? hát mennyiben jellemez az engem? Mennyire az az én állapotom? Elárulom: semennyire. Nem szoktam gondolni erre, mint ahogy az sem jut mindennap eszembe, hogy egyszer hetedikben kaptam egy kettest fizikából. Vagy négyest? mittudomén, kit érdekel már? Elmúlt, nem fontos. De ezek nem hagyják, hogy elfelejtsem, bár pontosan nulla a relevanciája azt tekintve, hogy hogyan fogom ellátni a munkakört, amire felvettek. Ha nem a nőtlen mellett döntök (bár ez a legrokonszenvesebb verzió pillanatnyilag), akkor azt fogom egyébként beírni, hogy férjezett, mert ez sem kevésbé igaz, mint az elvált és a családi adókedvezmény igényemet szerintem csak így fogják benyelni. Szóval, előre megfontolt, nyereségvágyból elkövetett hazudozással kezdem a szakértői pályafutásomat ennél a cégnél. Gratulálunk, martine, menj vissza a pokolba munkanélkülinek. Remélem, nem a leendő munkahelyemen dolgoztok HR igazgatói pozícióban, hogy aztán jól mégse vegyetek fel!