Álom és valóság

Azt álmodtam, hogy állok egy kőfallal körbevett kertben, nézek felfelé a házra, ami kisebb, barátságos várra hajaz és azt mondom Á.-nak, aki ezüstös páncélban és köpenyben áll a teraszon (és diadalmasan lobogtatja a szél a köpönyegét): ha nem viszed le a szobádból végre a szemetet, méghozzá a műanyag palackokat különválogatva a szelektív gyűjtőbe, akkor elveszem azt a zsinórt, ami összeköti a gépedet a monitorral! Erre bement, szétválogatta és lehozta.

Na, a valóságban azért nem minden történt pontosan így: először is benéztem a szobájába, így láttam, hogy a probléma valóban létezik, mert szétválogatatlanul ott állt még hegyekben zacskókban a szemét (merthogy hetek óta kérem erre az akcióra), úgyhogy némileg dühösen, de mégis vigyorogva mentem le a nagyszobába, ahol Á. a macskával az ölében épp melegszendvicset reggelizett és elmondtam neki, hogy mit álmodtam, és hozzátettem, hogy nem akarom szétbontani a gépét, de lássa be, hogy úgy tűnik, számomra ez egy valóban fontos kérdés. Úgyhogy bólintott nagy keservesen, hogy jó. Aztán felment, gépezett, majd lejött felöltözve, táskástul (de a szemét nélkül) - viszont én átvettem a macskát a fotelben, így azonnal láttam, hogy a szeméthegyek nélkül ereszkedik alább, így egy szempillantással visszazavartam - és morogva ugyan, de fél perccel később megjelent szemetestül (nem szétválogatva), és azt a kukába továbbította. Mondjuk a buktáját itthon  hagyta, mert két dolgot nem bír megjegyezni egyszerre (a másik amit mondtam, az volt, hogy vigye el a buktáját uzsonnára) - és persze köszönni már nem jött vissza (gondolom, mert elment az ideje a kukázással) - mindenesetre értékelhetem úgy, hogy az álom megvalósult.

Ebben az álomban, valahogy az elején szerepelt még, hogy Clara (a bloggerlány) elhívott a szalagavatójára (vagy esküvőjére?), ahol a párja öltönyös barátai is mind megjelentek (nyilván) - és mind táncolni is felkért engem (ez már nem nyilván), és bénán botladoztam a kerti padok közt, folyton szabadkozva, hogy nem táncolok. De Clara szép volt a csipkekesztyűjében meg a fehér ruhájában és boldog.