szándékosan félreérthető mondatok

azt gondolom, mindenírónőnek írónakkinek meg kell termékenyülnie ettől a született zseni vagy totál őrült bartisattilától, én úgy hullottam bele az ölébe könyvébe, mint a zápor, vagyis a könyvei énbelém megtermékenyítőleg, biztosan zseni és/vagy (ésvagy) biztosan őrült, ami nagyon félelmetes, hogy egy teljesen átlagos ember lehet, iszonyú könyveket ír, borzalmasakat, retteneteseket, de komolyan, ahogy írja, az maga a szentséges tehetség, én úgy vagyok oda érte (a könyvekért), hogy már azon is elgondolkodtam, szerelmes leszek belé, az az apró befogadhatatlan momentum tart csak vissza az azonnali költözéstől, hogy hogy a picsába de ilyet én sohasem mondok lehet a Nap utcát átpakolni a Ferencvárosba, úristen (szerinte naggyal), ez olyan, mintha valaki a Gát utcát tenné át a Józsefvárosba, ilyen bakik felett nem lehet zsörtölődés súrlódás nélkül átsiklani