A parkban sétálva hatalmas szappanbuborékokkal találjuk szembe magunkat: úsznak, repülnek felénk a szélben, némelyik embernyi, többen úgy jönnek, hogy a buborékok össze vannak kapaszkodva egy nagy buboréktömbbé, egyesek út közben le-leszakadnak, hömpölyögnek, pörögnek, ahogy fújja őket a szél (igen élénk és hűvös szél), hemzsegnek, kavarognak, a szivárvány minden színében. Nagyjából egyszerre kiáltunk fel az ámulattól:
én: néééézd! buborékok! óriás buborékpaloták! odanézz! varázsgömbök lepték el a földet! az istenek leszálltak közénk! nézd, milyen gyönyörű szivárványos minden! elkapjak egyet?
A.: ez elképesztő... szinte hihetetlen... hogy ezeknek mitől ilyen stabil a szerkezetük? valami elég agresszív vegyszerből lehetnek...
zseniális :))) Én is inkább "én" vagyok :)
VálaszTörlés:))) (annyira jellemző!)
Törlés