2015. december 1., kedd

Az első akadály

Az első akadályt jól vettem, lefeküdtem este tízkor (ahogy pedig ritkán szoktam) és aludtam is reggelig, amikor is magamtól ébredtem fel. Mondjuk könnyű magamtól ébredni, ha nem kell időre menni korán sehová. Akkor az éjszaka után már csak a nap van hátra - és az éjszakai nullkalóriához mérten a nappali 1200 igazán fejedelmi ajándék, úgyhogy nyilván menni fog az is.
Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

4 megjegyzés:

  1. a mesélő2015. december 1. 8:48

    Minden menni fog- csak ne gondolj rá túl sokat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. martine2015. december 1. 8:59

      ó, én meg úgy gondoltam(om), hogy főleg azzal tudom elrontani, ha elfeledkezem róla :D (mert így szokott lenni)

      Törlés
  2. pave2015. december 1. 21:15

    Amúgy nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én a havi ciklusom első felében szárnyalok:nem vagyok éhes(vagy ha igen, elég könnyen megállom, hogy ne egyek, csak keveset), a szénhidráton csak röhögök, a mozgásban hegyeket tudok elhordani -aztán elérkezik a ciklus fele, na onnan kezdődik a kanossza: folyamatosan, a nap 24 órájában éhes vagyok, lehetőleg minél egészségtelenebb kajákat, csupa édességet kívánok, egyre kevésbé van kedvem elmenni mozogni(de azért csak erőt veszek magamon), és ez így megy, amíg újra nem érek a kör elejére. Úúútálom ezért magam!!

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)