kifestő

azt hiszem, a mikulástól kifestőt fogok kérni. csak valami egyszerűt, hogy gyakorolhassam a vonalon belül maradást. nem ceruzával, az még megy, vagy legalábbis a múltkor még ment - hanem festékkel. olyan kifestőfüzetet fogok kérni, amiben kezek vannak, rövidke, kerek kis körmöcskékkel. igen, sajnos levágtam a körmömet épp azelőtt, hogy elhatároztam, most már a holnapi konferenciára mindenképp kifestem. még csak a bal kezem van kész - meg persze én, de én teljesen. azt hiszem, ezentúl másképp fogok nézni a lakkozott körmű nőkre. valahogy fel. tisztelettel és elismeréssel. és gyorsan megbánom, hogy én eddig nem engedtem meg V.-nek, hogy fesse a körmét - pedig nyilván már most is le van maradva a kortársaitól és ha továbbra is deprimálom őt, akkor az olló csak nyílni fog. és nemcsak a körömolló. hamarosan megpróbálkozom a jobb kezemen található körmökkel is - onnantól nyilván nem írok majd többet. és remélem, holnap nem találkozom ismerősökkel.

1. ui.: ti festett körmökkel is alszotok? ez egyelőre nagyon bizarr ügynek tűnik, mondjuk, mintha... mintha napszemüvegben és combközépig érő lakkcsizmában feküdnék le aludni? kezdek félni tőle, hogy hamarosan azt is beszerzem... addig meg színes lakkokkal álmodom, egy csepp, két csepp, öt csepp, meg tíz, olvad a jégcsap mindig meg-megállva, nyikorgó körmökkel ölemben, vak dióként hagyom a dagadt ruhát másra, én, pató pál úr, a tudós macskája, ki most, ha kell, halni nem mer, a négyökrös szekéren a mosónők korán halnak

2. ui.: egyébként szerintem szép színű lakkokat vettem - de nekem csípi a körmömet, ez normális? vagy kérdezzem veres pali bácsit inkább? és vettem körömlakklemosót is, az van ráírva, hogy narancsillatú - nos, épp annyira oldja a lakkot is, mint amennyire narancsos az aromája. a bőrről meg nyilván semmivel nem jön le, igaz? (minél többször használom az este folyamán a lemosót, annál inkább aggódom, hogy a lemosó névadójának vajon mit adhattak el narancs címén? aszalt mocsári teknőst? ennek iszonyatos szaga van... inkább nem fogom lemosni a rontott lakkot, higgyék csak az utcán, hogy a föld alól ástam ki magam - és a körmeim kivételével megúsztam a dolgot)

3. ui.: szerencsére azt még gyerekkoromban megtanultam a rajzórán, hogy csak újságpapíron szabad festeni, így legalább az íróasztalom megmaradt natúr színűnek

4. ui.: a család még nem látta... és nem is nagyon merem nekik megmutatni

5.ui.: azt hiszem, ezzel inkább halloweenkor kellett volna kísérletezni, akkor azt hihetnék, direkt rémisztgetek másokat

... és azt kell feltételeznem, hogy a körömlakk rendszeres használata másoknál aligha tart napi négy óránál tovább... azt hiszem, lesz még mit tanulnom (bár rá van írva, hogy long lasting, nem tudom, miért csodálkozom, hogy akár négy-öt órán keresztül is tart, míg elkészülök)