Namégeccer

mármint Gandalfról (vagy nem is ő volt?)

Rakott padlizsánt csináltam - egy darált húsos változatot a többieknek és egy vegánt magamnak: Barna rizst megfőztem, majorannával megszórtam, felkarikáztam és megsütöttem olajon sok vöröshagymát és zöldpaprikát, a nyers padlizsánt is karikára vágtam héjastul, rétegeztem a majorannás rizzsel és a finoman olajos hagymával-paprikával, illetve nyers patiszonnal, öt nagy friss paradicsomot felszeleteltem és a tetejére rakosgattam, megsóztam, meglocsoltam egy kevés olívaolajjal és megsütöttem - naggggyon jó lett.  Állítólag a húsos is.

Miután ettünk, mindkét tepsit lefedtük alufóliával, de még kint hagytuk, mert a hűtőbe nem akartam forrón berakni. Kicsit talán ott is felejtődött? Amikor lementem, hogy elrakjam őket, a húsos változatot lefedő alufólián hatalmas lyuk tátongott. Jókora macskafejnyi - és bizony, nagy darabon láthatóan beleeszegetett valaki a rakott padlizsánba. Gondolom, egy macska.

A miénk az elmúlt 6-7 évben még sosem csinált ilyesmit (az asztalra sem megy fel), így hajlamos vagyok Gandalf kártékony varázslatának tekinteni a dolgot. A megcsócsált ételt Á. döbbent és szomorú tekintetétől követve átraktuk két fagyis dobozba. Macskakajává degradáltuk.

A vegán változat érintetlen maradt. Kíváncsi vagyok, így megeszik-e előlem (nem a macskák, A. és a gyerekek)