Ilyen világot élünk! (nincs benne bújtatott reklám, csak nyílt vágyak)

Tegnap este megittam egy citromos Gössert. Általában nem különösebben kedvelem az ízesített söröket, hanem inkább csak a sörízűt - de ez isteni volt. Ma egész nap tanítottam, aztán még elmentem bevásárolni az évzáróra (sötét rövidgatya Á.-nak, mert a tavalyiak már csak röhögni jók, rövid ujjú fehér ing, hogy ne kapjon hőgutát, naptej, sampon, borotvahab (!), borotva, sampon, fogkrém - mert táborba megy hétfőn) Tudjátok ti, mennyibe kerül a tábor díján felül a tábori felszerelések beszerzése plusz a zsebpénz? Hát, pont annyiba fáj, hogy nagyon-nagyon rászomjazik az ember dolgos, derék lánya újból egy hideg citromos sörre. De újra kimenni a boltba (vagy bárhová) már nemigen akaródzik. Na, de miért szül az ember gyereket, ha nem azért, hogy boldogabbá tegye a napjait?

én: kedves Á.! (tudok ám én szépen is beszélni!)
Á.: hm? (ő inkább csak flegmán)
én: kiszaladnál a boltba?
Á.: öhm... izé... hát...
én: lécci!
Á.: izé... hát,,, öhm... jaj... most?
én: aha... most lenne jó
Á.: de miért pont én? (számára is nyilvánvalóan kettesben vagyunk itthon)
én: mert én megdöglöttem a fáradtságtól
Á.: de mit kell hozni?
én: hozhatsz magadnak fagyit is, ha kimész!
Á.: nincs itthon fagyi?
én: nincs
Á.: hát, izé... na, jó... és mit hozzak?
én: egy... vagy két... legyen négy! citromos Gösser sört
Á.: én nem tudok sört hozni
én: jaj, dehogynem! a hűtőszekrényükben van és rá van írva, Gösser, citromos... négyet
Á.: nem ez a baj...
én: jaj már, négy sör nem olyan nehéz! plusz a fagyi! az majd könnyít rajta!
Á.: de mami! én még nem vagyok 18 éves
én: nem baj, nem neked kell meginnod
Á.: tudom, de engem nem szolgálhatnak ki
én: óbasszus... tényleg... jajistenem, ezt a marhaságot, hogy nem hozhatsz nekem egy sört

Írásba öltem tehát az alkoholvágyam. De most komolyan - végre venném valami hasznát, erre központilag van letiltva a hasznos munkáról! Jaj! Egy citromos Gössert akarok most azonnal!