Most mit csináljak? Örüljek
2015. június 25., csütörtök
Arany alkony
Milyen szépen kivilágosodott a hajad! - mondja apám (aki az utóbbi néhány évet leszámítva soha semmiféle pozitívumot nem vágott még a fejemhez, hanem többnyire ilyesmikkel traktált naponta akár ezerszer is: A. egy valódi főnyeremény... csak tudnám, mi tartja melletted? Vagy: Milyen gyönyörű és okos gyerekeid vannak... de vajon kitől örökölték? Vagy korábbról: Annyi eszed sincs, mint egy hintalónak! És: Épp olyan vagy, mint szegény Ilonka néni volt! Én annál rondább öregasszonyt még sosem láttam! Nagyon hasonlítasz hozzá! (stb.)) - Szóval, ne csodálkozzatok, hogy a fenti, talán kedves megjegyzésére csupán kényszeredett, enyhe szájhúzással annyit feleltem neki: ja, őszülök és kopik a festék. Mire apám pajkos-vidáman felkacagott: jaj, hát már hogy őszülnél? A nap szívta ki, tiszta arany! Nem ezüst! Arany! Mint a nap!
Most mit csináljak? Örüljek, hogy belátható időn belül teljesen elhülyül?
Most mit csináljak? Örüljek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tragikomikus.
VálaszTörlésÉlvezd ki. Fürödj a hirtelen jött kedvességben.
Aranyos, vagy nem is tudom...Az én apám sem egy szeretgetős, hízelgős tipus, mégis egyre többször mondja nekem, hogy Cicukám! No attól feláll a szőr a hátamon, a másik amitől nagyon kiakadok, hogy úgy hív, hogy "Anya"- engem, az apám..
VálaszTörlésÉs igen, kezd ő is elhülyülni, vasárnap kikapta a protkóját a szájából ( azt sem tudtam,hogy van! ) és megmutatta,hogy hol tört el rajta a kapocs. Totál kész voltam tőle, nem tudja, hogy mi nem vagyunk "ilyen" kapcsolatban?
Elég vitriolos apukád van. Az évek során nem edződtél ebbe bele? Az én apukám is hasonlóan csípős nyelvű, a környezete már elég jól bírja a kiképzést, sőt, már mindenen röhögünk, azt hisszük viccel, közben nem. Így viszont könnyebb elviselni a kis fricskáit. ;)
VálaszTörlésÖrülj neki, legalább előnyére változik. A gonosz öregeknél kevés rosszabb van. (A többit meg engedd el a füled mellett.)
VálaszTörlés