Mégis mehet a szex

de már az sem dob fel.

Sajnos amikor mondtam A.-nak, hogy akkor is ugyanilyen sokba kerülnék, ha nem dolgoznék, villámgyors fejszámolást követően csak szomorúan ingatta a fejét, hogy az bizony igaz lehet és arra bizony nem gondolt.

Marad tehát a munkahelyi basztatás - ami rettenetesen nagyon messze van a szextől.

Ja, és én igazán nem szoktam vasárnaponként plázázni, mert egyáltalán nem vonz a plázákban való őgyelgés még télen sem, nemhogy tavaszodván - de bizony nagyon szívesaen elugrottam vasárnap reggel az aldiba vagy a lidlbe nagybevásárolni, míg otthon aludt a család és a boltok kellemesen, szellősen üresek voltak, és már hányok, komolyan, ténylegesen görcsben a gyomrom és rosszul vagyok és hányok ettől az országtól, hogy belepofáznak az álszentfazekak mindenbe, hogy mikor mit csináljunk, hogy hol tanuljon tovább a gyerek, ez már nem szép új világ és az ember tragédiája sem, ez már csak permanens hányáshullám, és nem, nem tudok (akarok) elmenni, öreg vagyok egy másholi új egzisztenciához (bár ezt a szintet lehet, hogy máshol is könnyen hoznám), öregek a szüleim, így is folyton rettregek, hogy egyszer csak meghalnak, azt hiszem, ez már a totális burn out és mélyfekete depresszió, és sajnálom, én sajnálom a legjobban.