2014. október 29., szerda
minden csoda három napig tart
én például már ma reggel sem éreztem az óraátállítás pozitív hatását, álmos voltam, még a kávé illatára is alig bírtam kinyitni a szememet - igaz, épp azt álmodtam, hogy Moszkvában vagyunk, ahol értek és beszélek oroszul, valami megírt levélről (természetesen piszmo) beszéltek valamit, amit én folyamatosan fordítottam Á.-nak, aki egy korán sötétedő, hűvös estén egy platánsoros külvárosi utcán gördeszkázott (felugrott és ugrás közben 360, meg 540 meg 720 fokos fordulatokat tett a levegőben) és a zöldséges bódénál sorban álltak az emberek kaporért és savanyú káposztáért - és hirtelen nem is értettem, hogy akkor hogyan lehet mégis kávéillat, amikor platánillatnak meg kaporillatnak kéne épp lennie - és erre az összeegyeztethetetlenségre aztán felriadtam mégis, és láttam, hogy 7 óra van, ami igazából nyolc, és én még mindig aludnék - viszont aztán egész nap úgy éreztem, bárhol képes lennék az alvásra (a metrón, a buszon, a vonaton, és az irodában is)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Én délelőtt még érzem a megnyert egy órát, mert van időm mindenre, de estére elfogy a szuflámmal együtt...
VálaszTörlésén este bírom tovább is - de reggel ugyanúgy kóma
TörlésTe olyan jókat álmodsz mindig...ezért a moszkvaiért meg kifejezetten irigyellek...
VálaszTörlés:) ezt a hozzászólást kiemelten nagyon szeretem :) mert szerintem is olyan jókat (mármint érdekes meg ilyesmi) álmodok mindig, le is írom - aztán többnyire a kutyát sem érdekli - de itt az áttörés :)))
TörlésUgye-ugye! És tényleg értesz és beszélsz is oroszul?
Törlés