libatepertő (ami azért nagyon vicces, mert a nem libából készületet eszembe sincs tepertőnek nevezni, az töpörtyű - a finom, friss ropogósat abból is szeretem, a nagymamám mindig maga sütötte)
friss malterszag (ez annyira finom volt, hogy legszívesebben beszöktem volna a Városház utcai építkezés területére, hogy még töményebben beszívhassam)
egy ruha (már tegnap turkáltam, de mára száradt meg: fekete alapon aranyos barna levélmintás, semmi különös, de nekem tetszik)
kávés baileys (a születésnapomra kaptam, de csak most bontottuk ki)
kecskebőr kesztyű (még sosem volt bőrkesztyűm, mindig színes, kötött gyerekkesztyűkben jártam - de ennek vége... olyan finom kecskeillata van)
Anne Tyler Feketebárány című könyve (bár a fordítás némelykor gyanús - de úgy tűnik, én ennek az amerikai nőnek a könyveit kedvelem, nem a Nobel-díjas sóskáét)
egy negyed doboz ananászbefőtt
a macska (én azért is akarok mindig macskát, mert a macska selymes, és azért sem akarnék sosem kutyát, mert kutya pedig sprőd és kutyaszagú - nem írtam büdöset, mert tisztelem a kutyabarátok érzékenységét, de igazából a kutyák közelében az orrommal ázott kutyaszagot érzek)
a szaporán lefutó esőcseppek a vonat ablakán (olyan érdekes mintázatban futnak, van, hogy lassan, más cseppek gyorsan, többnyire egymás nyomdokain, lavinaként összeszedve az útjukba kerülő vizet - de szaggatott vonalként el is hagyva belőlük)
az orvosnál másfél órát várva megtisztítottam végre a telefonomat a tíz éve nem használt számoktól - szinte könnyebb lett a készülék, mint ahogy a haj száll boldogan mosás után
a nem finom rész az volt, hogy csurig elázott a télikabátom (a botok nem kompatibilisek az esernyővel, viszont még nem mertem felcserélni a kettőt)
Alakul ez! Jó, hogy így összeszedted! :)
VálaszTörlés