Arról, hogy a szomszéd kertje mindig zöldebb

Dehogy zöldebb! A miénk sokkal inkább! A sok eső nagyon jó hatással volt a fűre helyén tenyésző lóherére, pitypanglevelekre, pozsgásokra, szúrós levelű és lágy szárú gyomocskákra, úgyhogy tényleg, világítóan smaragdzöld a kertünk. A reggeli szürkés ködtől borítottan pompásan festett benne az ablak előtti kis meggyfáról rám bámuló vörösbegy. Jaj, de a szomszédok kertje! Hát, az valami mesébe illően csodás! Élénken tündöklő napsárgák, buján égő tűzvörösek, lobogva lángoló narancsok, fáradt, fakó barnák és némi visszafogottan táncoló zöld kavargó egyvelege minden kert körülöttünk! Öröm átnézni, nem tudok betelni velük. De akkor most mi a helyzet? Mégis zöldebb a szomszéd kertje?