...amelyben hősünk majdnem beverekszi magát egy híres cég igazgatótanácsába

helyszín: sokcsillagos szálló étterme
időpont: épp reggeliidő (bár később úgy tűnik, még korán van)

szereplők: martine és egy szemüveges úr

martine reggelivel megrakott tányérral döbben rá, hogy a táskájával körbepisilt megjelölt helyét elfoglalta valaki a táska odébbrakásával, így teli tényérral és újra felvett táskával kénytelenségből az előző napi asztalhoz megy, ahol csak egyetlen ismeretlen úr ül, a tízszemélyes asztalnál egyedül

én: jó reggelt! jó étvágyat!
úr: köszönöm...
én: ideülhetek Önhöz?
úr: ez itt egy társaság asztala...
én: igen tudom, akkor ideülök...
úr: ez egy cég..
én: igen, tudom, idetartozom én is
úr: de ez zárt körű...
én: tudom, köszönöm, és nagyon örülök, hogy végre Ön is megérkezett!
úr: khöm, izé...
én: martine vagyok! az Önök embere!
úr: izé... valóban? én azt hiszem...
én: én vagyok az a külső tanácsadó, akit hívtak
úr: khm...izé...
én: mondták, hogy Ön későn este érkezik, a többiekkel már megismerkedtem
úr: csak ma reggel jöttem...
én: valóban? akkor reggeli közben elmondjam, mit végeztünk tegnap?
úr: mindenki csak ma érkezik
én: khm... izé... akkor Ön nem is az xy cégtől jött?
úr: nem, ez a ww cég igazgatótanácsának ülése
én: hoppá... bocsánat... akkor elnézést... tévedtem...