V. szerint legalábbis. Úgy látszik, amatőr módon teszem, mert lebuktam vele. Nem, nem veszek sötét szemüveget, nem hajtom fel a galléromat, nem viselek parókát, nem használok poloskát, nem lopok és olvasok el titkos leveleket, nem követek senkit.
Hogy mégis hogy csinálom?
én: V.! szeretném megnézni a matekfüzetedet!
V.: nem mutatom meg
én: de kíváncsi vagyok rá...
V.: semmi közöd hozzá...
én: tényleg, hiszen végül is csak az anyukád vagyok... na, muti!
V.: ne kémkedj utánam!
Ez volt néhány napja, amúgy többnyire jóban vagyunk, szorgalmasan főzi nekem a teákat, amit a normálisnál magasabb hőmérsékletem indokol, meg a hasogatós torkom, meg a hangom, amit bármikor elcserélnék szép repedtfazék-hangra, mert az legalább hallható lenne. Bár a kémeknél fontos, hogy tudjanak hallgatni.
Jobbulást!
VálaszTörlésKöszi! van honnan javulnom :(
VálaszTörlés