Leesett és megmaradt az az első hó, itt a tél. Bár mi még csak a ködöt és a szmogot látjuk, már készülünk a Mikulás fogadására, a karácsonyra, a szilveszterre, a szánkózásra - és én nagy titokban már a tavaszra is.
A karácsonyhoz fűződik az egyik leglátványosabb, leggyönyörűbb - és egyben (leghideg)rázósabb gyerekkori játékunk. Egy hatalmas belvárosi lakásban laktunk, 5 méter feletti belmagassággal. A karácsonyfánk a hatalmas (nem karácsonyi időszakban valódi pingpongasztalon való pingpongozásra, azon belül még forgózásra is elegendő hellyel rendelkező) előszoba közepén állt, és minden évben plafonig ért. Ekkora fát nem lehet a lakásban dugdosni, sem az utolsó pillanatban megvenni - de mindmáig sem tudom, hol rejtegették előlünk, úgyhogy hajlamos vagyok elhinni, hogy az angyalok hozták. És aztán ott is maradtak vigyázni ránk. Csak így lehetett.
A fán világító, kis, sárgafényű karácsonyfaégők (apám csinálta, mint később megtudtuk) vidáman, melegen és hívogatóan ragyogtak. Nagyon hívogatóan, és nagyon izgalmasan. Nappal is sokszor csodáltuk a fénylő fát a csodás díszekkel. A kis lámpácskákat simogattuk. Ha hozzáértünk a vékony ujjainkkal, a fényhez tartott ujjunk vörös fénnyel világított. Szép volt és izgalmas. Aztán az egyik este valamelyikünk kitalálta, hogy világítsuk ki az arcunkat is. Óvatosan bekaptunk egy-egy égőt. Finoman langyos volt, és nagyon viccesen néztünk ki. Jót nevettünk, és a játékot rendszeressé tettük. Amikor barátaink, a három J. gyerek nálunk aludt, egy éjjel nekik is megmutattuk a titkos játékot, a gyönyörű látványt. Tetszett nekik is. Álltunk öten a fa körül, mindnyájunk szájában egy-egy égő. Nevettünk, borzongtunk, élveztük az égők melegét, csodáltuk egymás lampionként ragyogó piros arcát. Nagyon-nagyon szép volt! Annyira, hogy éveken át eljátszottuk a arckivilágítást, minden évben. Magunkban is, vendégekkel is. Szerettük ezt a játékot.
Jóval húsz év felett jártunk már, mikor egyszer véletlenül elárultuk anyánknak a titkos játékot. Nem sok híja volt, hogy el ne ájuljon rémületében utólag is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése